Előzmények

Elérkeztünk a suli utolsó megmérettetésére. Megmondom őszintén, nem izgultam nagyon a korábbi államvizsgákkal ellentétben.

A felkészülést az ugró vizsga után kezdtem el, mégpedig úgy, hogy a tételeket magam gyűjtöttem össze az előző évfolyamok tételeiből. Összesen 26 tételünk volt, tételenként 3 kérdést tartalmazott. A kidolgozás során végül egy tétel legalább 2-3 oldal lett, de volt 5-6 oldalas is, így összesen 190 oldal lett összesen az összes tétel. A vizsga napjáig végül legalább kétszer minden tételt át tudtam nézni, mondjuk elég sok időt is töltöttem vele.

A beosztást úgy oldották meg, hogy a csapatot két egymás utáni napra osztották szét, én végül a második csoportba kerültem, méghozzá 21-re, az első csoportot pedig az előző napra osztották be.

Ezen felül már egy hónapja, de főleg az ugró vizsga után elkezdtük szervezni a bankettünket, amit szintén tegnapra szerveztünk meg. Végül a Simonpusztán lévő Bivaly Csárda mellett döntöttünk helyszínként, hiszen az elmúlt két évet szinte itt töltöttük, továbbá kéznél volt a szállás és a rendezvényhelyszín is.

Kedden egész nap pörgött az csoport chat, mivel aznap vizsgázott a csoport első fele és nyilván kíváncsiak voltunk, kinek hogyan sikerül a vizsga. Végül délután négy körül indultam el Érd felé kocsival. Az úton nem volt semmi, csak Érden álltam meg a Burger Kingben, hogy hozzak magamnak vacsit.

Sok szó nem esett még a szakdolgozatról, amelyet az előző félévben kezdtünk el megírni.

Először vacilláltam a témát illetően, már a tárgy felvétele előtt gondolkoztam arról, hogy miről is szeretnék írni és sok ötletem volt. Az egyik ötletem A kiskunhalasi lovarda története volt, a lovardához, illetve Kiskunhalashoz köthető nagy lovasokkal készített interjúkkal meg minden. Hatalmas meló lett volna és sok idő, így bár ez volt az első cím, amit leadtam témaként, végül letettem róla, mert se időm, se idegrendszerem nem volt abban az időben hozzá.

A másik, számomra kedves téma A lovaglás során használható alkalmazások és összehasonlításuk volt és végül ez lett a végleges témám. Bár az írás maga így is hosszú volt, imádtam írni.

Szakdolgozat írása

Az előző félév során a bevezetőt és a szakdolgozat felépítését és rövid kifejtését kellett megírni, illetve aki tervezett kérdőívezni a dolgozatában, annak a kérdőív kérdéseit kellett összeállítani. A második félévben pedig teljes mértékben kellett megírni a dolgozatot.

Az én témám annyira új volt, hogy nem találtam semmi olyan szakirodalmat vagy kutatást, amely a sport és az alkalmazás használata közötti összefüggést kutatja, legyen is az bármilyen sport, pl., mint a futás, ahol azért (szerintem) elég sokan használnak alkalmazást. A téma újdonsága miatt én nem kutattam és szedtem össze a szakirodalmat, csupán megállapítottam, hogy még nincs a témában ilyen (vagy egy hétig kerestem angolul). Szakirodalom helyett a dolgozat első felében az alkalmazásokat kategorizáltam, majd a közvetlenül a lovagláshoz kapcsolódó kategóriákba tartozó alkalmazásokat hasonlítottam össze.

Az irodalom írásának elkezdése előtt első nekifutásként minden olyan appot letöltöttem, amit az AppleStore-ban találtam lovas / lovaglás témában. Szerintem a telefonon egyszerre a legtöbb legalább 25-40 alkalmazás volt, amit érdekesnek találtam. Ezeket mind átnéztem és használatuk szerint besoroltam valamilyen kategóriába, így végül az alábbi csoportosítás került a dolgozatba: lovaglást monitorozó alkalmazások, fizikai eszköz segítségével mérő alkalmazások, ló egészségét figyelő alkalmazások, edző appok, lovagláshoz közvetlen kapcsolódó, egyéb alkalmazás, istálló menedzsmenttel kapcsolatos alkalmazások, hivatalos szövetségek, szervek alkalmazásai. Még ehhez jöhetne egy olyan kategória, amely az edzőket segíti, de ilyet alkalmazást – számomra meglepő módon – nem találtam. Eredeti szándékom szerint minden kategória, minden felsorolt alkalmazását kielemeztem volna, azonban már az első csoport appjai kielemzésekor láttam, hogy így nagyon sok lenne, ezért végül csak az első két kategória appjainak használatát írtam le és hasonlítottam össze. Mondjuk így sem volt sétagalopp. Azért egy alkalmazás leírása is kb. 4 órát vett el, átnézéssel, kutatással, utánajárással, leírással együtt.

Mikor az előző konzultáción megláttuk a záró tábor órarendjét, fogtuk a fejünket, hogy ez nem lehet igaz, ugyanis egy eléggé átgondolatlan beosztást sikerült kitalálni. Két nap Sp-n, majd Kiskunhalas, Dunaharaszti, Budapest, Bábolna és újra Budapest.

Mivel Laura úgy tervezte, hogy felviszi a lovát Sp-ra, ezért, hogy ne kavarjak be, ne kelljen még velem is számolnia, ezért azt találtam ki, hogy felmegyek kocsival Sp-ra és majd amikor csütörtök este megyünk Halasra, akkor hazahozom az autót és majd valakivel visszamegyek Simonpusztára.

A konzultációt megelőző héten családilag robbantunk le, nem voltam topon, erre rájött az edzések miatti fáradtság és az a stressz, hogy hogyan fogok tovább készülni az ugró vizsgára (mert ugye Gáborékhoz már nem tudtam járni) és ez rányomta a bélyegét a teljesítményemre.

Kedden sötétedésre értem fel Simonpusztára, ahol bepakolást követően még tanultam egy kicsit díjlovaglásra, majd lefeküdtem aludni.

05.17. – Szerda

Reggel 7:30 után értünk be Lillával az istállóba és segítettem a többieknek nyergelni Díjlovaglás gyakorlatra. Mivel hárman (Kati, Mariann és Laura) felhozták a lovaikat a vizsgákra, ezért kevesebb lovat is kaptunk, így Betyárt, Polettet és Giannát nyergeltük fel.

Az első körben a saját lovon ülők lovagoltak plusz a három iskolaló. Mivel esős idő volt már reggel, így legnagyobb sajnálatomra a fedelesben voltunk (már előre elképzeltem, hogy süt a nap és felépítünk egy díjlovagló négyszöget a pályára, és majd ott fogunk gyakorolni és vizsgázni. Hát nem így lett). Bemelegítést követően a programot lovagolta le az első csapat úgy, hogy Zsófi diktálta nekik a programot (ketten voltak a fedelesben, többiek kint a négyévszakoson várta a sorát). Aztán cseréltünk.

Polettre kerültem, a két év alatt először. Mivel Oszkár díjlovas nyerge volt rajta, nekem az baromi kényelmetlen volt még úgy is, hogy ugye Szandránál Royalon is díjlovas nyereg van. Kint próbálgattam a lovat, főleg a kritikus pontokat (lépés-vágta, jól ment), majd az utolsók között behívtak a fedelesbe.

Némi variálás után három nappal a tábor kezdete előtt kaptuk meg a végleges órarendet erre a konzultációra.

Szerda este átautóztam Laura lovardájához, hogy majd onnan induljunk tovább. Mivel hamarabb érkeztem (Laura még oktatott), így beszélgettem Sanyival, majd miután a lovasok elmentek, Laura barátjával hármasban még feltöltöttük barátnőm szakdolgozatát az e-learning felületre (én kedden már megtettem), majd átpakoltunk a L. kocsijába és indultunk is Simonpusztára.

Simonpusztára érve bepakoltunk a szobákba és nem sokkal később aludni tértünk, hiszen másnap korán kezdődött a nap.

04.20. – Csütörtök

Reggel fél nyolc után pár perccel értünk be Lillával az istállóba, ahol a többiek már félig felszerelték a lovakat a Díjlovaglás gyakorlathoz. Ezúttal két új pacink is volt, így Betyár, Oszkár, Gianna, Polett, illetve az új lovak, Sári és Tornádó került felnyergelésre.

Én a második körben kerültem sorra, és miután nagy nehezen kisakkoztuk, hogy a második körre ki melyik lóra üljön, végül Sárit osztották rám. Hát nem egy egyszerű lovaglású lóról van szó, hajlamos robogni, illetve jobb kézre baromi merev. Mi már nem is melegítettünk, így egy-két kör ügetés után rögtön vágtáztunk is. Az edzés további részeként a kritikusabb vizsgafeladatokat gyakoroltuk, így a combra való engedést, a lépésből vágtát és a vágtában kiskör-lépés átmenetet gyakoroltuk. Az előbbi kettő aránylag ment, a kiskörös vágta-lépés esélytelen volt (aztán felvilágosítottak, hogy a ló fiatal, még nem tudja). Nagyszerű.

Leléptetés után lenyergeltük a lovakat, majd szokás szerint bent találkoztunk a konferenciateremben. Az előadás folyamán befejeztük az anyagot, majd a fennmaradó részben még egyszer átvettük a vizsgafeladatot úgy, hogy Zsófi a táblára rajzolta fel egymás után a feladatokat.

Szerdán este fél hétkor találkoztam Laurával a munkahelyén, miután bevásároltam a közeli Lidl-ben. Megérkezés után átpakoltunk az ő kocsijába és indultunk is Simonpusztára.

Felérve felpakoltunk a szobába majd egy kis beszélgetés után lefeküdtünk aludni.

03.23. – Csütörtök

Reggel fél nyolckor már az istállóban voltunk és a szokásos lovakat (Polett, Betyár, Oszkár, Gianna, Dakota, Dzsoni) nyergeltük a Díjlovaglás gyakorlatra. Én szokás szerint a haflingit választottam, így én is nyergeltem fel (Edda késett), majd miután mindenki elkészült, kimentünk a nagy fedeles mögötti pályára. Felszállás után lépésben kezdtünk bemelgíteni, közben arra próbáltuk ráveenni a lovakat, hogy minél mélyebbre nyújtva a nyakukat lépjenek. Dzsoninak nem nagyon ment. Ügetés közben patanyomfigurákat, illetve combra való engedést gyakoroltuk, illetve itt a “szárakat a kézből…” feladatot gyakoroltuk. Vágtáztunk is, először nem akart beugrani, illetve elvitt, de felszívtam magam és rávettem, hogy vágtázzon. Pár kör vágta után utolsó feladatként jobb kézre a lépésből vágtát gyakoroltuk a lovakkal, hogy megnézzük, tudják-e ezt a feladatot, hiszen a díjlovaglás gyakorlati vizsgán szerepel. A legtöbb ló ügyesen megcsinálta, Dzsoni is aránylag jól csinálta, egy probléma volt vele, hogy ahogy az előttünk levő lovas elkezd vágtázni, ős is menni akart. Miután ezt a feladatot párszor megcsináltuk (akinek kevésbé ment, az többször), egy kör hosszúszáras lépés után átadtuk a lovakat a csapat másik felének.

Edzés után lenyergeltük a lovakat, majd fél órás szünet után kezdtük el a Díjlovaglás előadást, ahol a fiatal ló kiválasztását és kiképzését vettük díjlovaglás szempontból.

Összepakolás után tmentünk Dunaharasztira hospitálni, ahol már várt minket a gyakorlat közben megrendelt ebédünk, így még gyakorlat előtt megebédeltünk.

Elérkeztünk a képzés utolsó félévéhez, amelyet keserédesen vettem tudomásul. Bizonyos szempontból örülök, hogy már nem sok van hátra, viszont bizonyos tényezők miatt pedig szomorú vagyok, hogy pár hónapon véget ér ez a kaland. Majd amúgy is tervezek egy nagy összefoglalót írni államvizsga után.

03.02. – Csütörtök

Reggel fél nyolckor találkoztam Laurával a szomszéd város cukrászdája előtt a korábbi alkalmakhoz hasonlóan és elindultunk Pest felé.

Időben felértünk az egyetem parkolójába, ahol találkoztunk is a csoport egy részével, aztán felérve a terem elé találkoztunk a csapat többi részével is. Örültünk egymásnak, boldogan öleltük meg egymást.

Az első előadásunk, mely 9:45-kor kezdődött, Lovastúra tájékozódási ismertek volt, melyet Vér Imre tartott, akivel az első félévben már találkoztunk. Ez alkalommal többek között beszéltünk a térképolvasásról, amit elvileg majd a későbbi órákon gyakorolni is fogunk.

Az ebédünket az egyetem menzáján fogyasztottuk el és mivel utána volt időm, ezért végre fel tudtam menni a TO-ra, hogy kb. félév után átvegyem a diákigazolványomat.

Következő előadásunk a Lovas létesítmények gazdálkodása volt, melyet Szeles Tünde tartott és lényegében gazdasági szempontból néztük át, hogy milyen bevételei és költségei lehetnek egy lovardának, milyen időközönként nagyjából mily költséggel kell számolni, továbbá átvettük, hogy milyen gazdasági formában van lehetőség lovardát működtetni. Korábbi tanulmányaimból adódóan nem volt sok újdonság, de voltak érdekes témák, amit a későbbiekben majd használni tudok.

5-kor vége is lett az óránknak, és mivel Laurának a nap folyamán szóltak, hogy készen lett a rendelt csizmája, ezért Dunaharaszti felé vettük az irányunkat, a Böröcz csizmakészítő felé.