Érettségi előtt álltam, ezért úgy döntöttem, hogy ez most fontosabb, szóval nem mentem ki. Pedig az Országos Minősítő Díjugrató verseny és Grand Prix. Azért játszadoztam a gondolattal, hogy kimegyek a csütörtöki kitartásos magasugrásra és a vasárnapi Grand Prix-re, de nem tettem. Ugyanis lelkiismeretfurdalásom lett volna.
Ma pedig Póni Klubbos díjlovaglás volt. Na, arra nem tudtam volna menni Kristtel, egyrészt felkészülés hiánya miatt, másrészt a képeket elnézve eléggé komolyra vették a figurát (vagyis rendes versenyszerkóban nyomultak). Ami nekem ugye (még) nincs. Na majd augusztusban.
Olvasási idő: < 1 percHogy kieresszem a gőzt érettségi után, mi is lenne a legjobb dolog, mint a lovaglás? Fel is nyergeltem Kristet és kimentünk. A kövesúton mentünk végig, majd a kanyarban levő elágazásnál lefordultunk. Végigügettük a szakaszt, meg megnéztem milyen a dohány. Aztán úgy gondoltam, hogy megkerülöm az olajosok útját. Ám a Szabiéknál épp buli volt és a Pistiék kocsija is ott volt. Lassan tovább mentem, de visszafordultam és hogy, hogy nem Timi apukája jött velem szemben lovas kocsival. Befogták Záport és Tündért. Kérdeztem, hogy merre mennek, ők meg mondták, hogy a Szabiékhoz. Én meg velük tartottam. Bent megkínáltak pálinkával és mivel más nem volt, jobb híján azt ittam. Kicsit beszélgettünk még, aztán visszaindultunk. Én elkísértem Timi apukáját haza. Ők éppen Timi barátjának a ballagását ünnepelték és az egész rokonság ott volt. Megkérdezték, hogy lovagolhatnak-e Kristályon. Természetesen igent mondtam. Az elején még csak vezetgettem a lovat, aztán átváltottam futószárra, hiszen néhányan szerettek volna ügetni is. Közben beszélgettünk, meséltem nehány dolgot a többieknek. Erős szürkületben indultunk haza a Latyak tanya felé, viszont B. bácsi kerítése mellett elmenve a betonon mentünk haza.
Olvasási idő: 2 percKedden vettem észre, hogy Reminek a bal első lábán egy igen nagy (min. 10 cm) vágás van csüdtől térdig. Egy „szép” nagy nyílás. De nem sántított, nem fájlalta. Kihívtuk V. doktort. Ő azt mondta, hogy nem kell vele semmit csinálni, mármint nem kell fáslizni. Elég csak, ha kimossuk a sebet és Betadine-ozzuk és majd később vagy ad receptet, vagy ő maga hozza el a kenőcsöt, ami majd leszedi a hámréteget, hogy minél jobban be tudjon forradni, de így is maradni fog egy 1-3 cm-es heg. Nekem mindegy, csak ne legyen ebből később ínprobléma. Meg mondta, hogy ha azonnal szóltunk volna, vagyis amikor még friss a seb, akkor meg lehetett volna oldani, hogy később majd maradéktalanul eltűnik a seb nyoma. Hát ez van. Egyébként megkérdeztem Z.-t, hogy nem-e látta etetéskor. Ő azt mondta, hogy talán hétfőn szerezhette, hogy beleverte valamilyen csavarba.
Megjegyzés1: V. doktor elhozta a kenőcsöt, mondta, hogy érdemes kesztyűben művelni a dolgot, mert az ember bőrét is leszedi. 05.23
Megjegyzés2: Hosszas vacillálás után mégis elindultunk P.-ra. Mondjuk az út felénél kicsit vérzett, de az csak azért volt, mert lejött a felső réteg. Megkérdeztem a M. Pistit, hogy visszaforduljak-e, de ő azt mondta, hogy nem lesz semmi baj. Szerencsére nem is lett. 06.01
Megjegyzés3: Kicsit dudoros a lába szára, de csak kb. 4 cm-es a heg. Azért a dudor remélem, majd idővel lejjebb megy, ha pedig nem, akkor majd alkalomadtán megkérdezem a dokit, lehet-e vele valamit kezdeni. 08.03
Olvasási idő: < 1 percKét napja veszítettem el első kutyámat: Pankát. Még mindig nem tudom felfogni. Vagyis felfogtam már, csak a hiányával küzdök még mindig. Nagyon sokat köszönhetek neki. Nem tudok mit írni Róla, csak a torkomban lévő gombócot érzem. Emlékek tolulnak fel. 130 cm-es rekord ugrás. Szánkózás. Kereszttesómmal szánkóztunk. Lovas terepek. Sóstón túra. Iskolai kisállat kiállításról eredmények. 8 együtt töltött év. Fáj, hogy ha megjövünk nem ugrál, hogy lássa, bent vagyok-e a kocsiban. Fáj, hogy nem jön farkcsóválva, ha hívom. Nem böködi a kezemet többé. Nem ugorja át semmilyen feltétel nélkül az akadályokat.
Nagyon hiányzol. Légy boldog az örök vadászmezőkön.
Panka – 2006 nov. – 2014. április 6.
Olvasási idő: 4 perc
Péntek Szóltam Zsófinak, hogy jöhet hosszú hétvégre. Nos, én megkaptam a pénteket szünetnek, ők nem, de így is korán futott be a busz, amivel uncsitesóm jött. Mivel már régóta szajkóztam anyuéknak, hogy ha jön a Zsófi, be akarok menni Remivel a lovardába. Anyu nem igazán volt oda az ötletért, így hagytam. Viszont kikötötte, hogy akkor legalább ne szombaton menjünk, amikor nagy a forgalom, ráadásul 15-e miatt duplán. Akkor menjünk pénteken. Zsófi lecuccolt, pihentünk egy kicsit, majd fél négykor nekiálltunk nyergelni. Zsófi egyedül felszerszámozta Kristet (csupán a kantárnál volt egy kérdés, hogy elég szoros-e), én meg apuval Remit nyergeltük fel. Nem futóztam le, mert gondoltam, hogy a legeltetés miatt úgyis kifutják magukat.